Nyírkarász község
Adatok
Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Baktalórántházai kistérség
Lakosság: 2383 fő
Terület: 41.43 km2
Népsűrűség: 57,52 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 45
Fekvése
Nyírkarász' község az Északkeleti-Nyírség területén található; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében, Kisvárda, Baktalórántháza és Vásárosnamény városok között, a kistáj középső részén. A 4-es főúttól mintegy 8 km-re helyezkedik el. Nyírtass, Gyulaháza, Nyírmada, Rohod, Petneháza községekkel határos.
Nevének eredete
A település neve bizonytalan eredetű. Valószínű, hogy a Karász helynév a személynévként alkalmazott magyar kárász halnévből keletkezett, de más vélemény szerint a káliz népnévből ered. A tájegységre utaló Nyír előtagja megkülönböztetésre szolgál.
Története
Nyírkarász a fellelhető oklevelek szerint valószínűleg már a XIII. század végén álhatott. Neve az oklevelekben Karaz, Karos, Charas, Garaz alakokban fordult elő.
A XIV. század elejétől az ezidőtájt megalakuló nemesi megye rendszeresen itt tartotta üléseit, egészen a XVIII. század közepéig.
A XIII. század végén, XIV. század elején a település birtokosai Sándor bán és fiai.
Az oklevelekben Karászi-nak is nevezett Sándor bán első ismert őse nagyapja, a XIII. század első felében élt Drugh. Róla nevén kívül más adat nem maradt fenn. Fiáról, (Drugh fia Sándor) Sándorról azonban több oklevél is megemlékezik.
A fent nevezett Sándor Karászi birtokán várat is építtetett. Karász egészen 1328-ig maradt tulajdonuk.
A falu a XV. század-ban Perényi Pál birtoka. Özvegye 1481-ben bizonyos kártételek kiegyenlítése végett egy részét átengedte a szomszédos településen, Madán birtokos nemeseknek.
A XVI. század-ban a Bacskai, Tárkányi, Ibrányi, Derecsényi, Garai, Soós családok a birtokosai.
1618-ban Tárkányi Istvánnak, Ramocsaházi Istvánnak, Horváth Józsefnek, Szintei Mártonnak és Parasznyai Józsefnek 20 jobbágya volt a településen.
A XIX. század közepén Karásznak 1603 lakosa van.
Nevezetességei
A Gara halom légifotója- Római katolikus templom, középkori eredetű, hajója barokk. 1786. A többi rész 1859-1860 között épült. Berendezése: szószék, klasszicista, XIX. század közepe.
- Görög katolikus templom, barokk, 1808-1818. Berendezés: ikonosztáz, 1860-as évek.
- Gara-halom (Földvár)
Következő községek
Nyírkáta | Nyírkércs | Nyírlövő | Nyírlugos | Nyírmártonfalva | Nyírmeggyes | Nyírmihálydi | Nyírparasznya | Nyírpazony | Nyírpilis | Nyírtass | Nyírtelek | Nyírtét | Nyírtura | Nyírvasvári | Nyőgér | Nyomár | Nyugotszenterzsébet | Nyúl | Óbánya | Óbarok | Óbudavár | Öcs | Ócsa | Ócsárd | Őcsény | Öcsöd | Ófalu | Ófehértó | Óföldeák | Óhíd | Okány | Okorág | Ököritófülpös | Okorvölgy | Olasz | Olaszfa | Olaszfalu | Ölbő
További községek
Harasztifalu | Kazincbarcika | Mocsa | Tótszentgyörgy | Jánossomorja | Pusztakovácsi | Balatonvilágos | Tárnokréti | Újcsanálos | Magy | Csonkamindszent | Mezőzombor | Jánoshida | Nagykorpád | Kéthely | Újkér | Balatonlelle | Mohora | Csatka | Encs | Teleki | Bakonyszentkirály | Fonó | Újvárfalva | Tiszakarád | Kovácsszénája | Csorvás | Nagyszokoly | Abaújszántó | Szécsényfelfalu | Hács | Drávacsehi | Kárász | Sáska | Sarkad | Bénye | Kaszó | Alsórajk | Kőröshegy | Lulla | Dombiratos | Nyírcsaholy | Nyírtelek | Lúzsok | Kisapostag | Lesencetomaj | Erdősmecske | Győrladamér | Sajóvámos | Feked